Aktuális

     

 

Vakok és Gyengénlátók 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 4.
Tolna Megyei Egyesülete Tel: 74/512-355 vagy 74/512-356
Adószám: 18864858-1-17 Bank: 71900058-10004074
 

 

 

 

200 éves a Braille-írás

“Hat pontról hat pontban” 200 éves a Braille-írás

 

2025. január 7-én tartotta a Braille-írás bicentenáriumi rendezvénysorozatának első eseményét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Budapesten, a Szövetség székházában.

 

A rendezvényen a tagegyesületek tagjai, munkatársai, érdeklődők, pedagógusok voltak jelen.

Az eseményt Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára nyitotta meg. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a Fogyatékosságügyi Államtitkárság 2024. szeptemberi létrejöttével a fogyatékkal élő személyek érdekvédelme állami szinten valósul meg. Kitért arra is, hogy a Braille-írás 1825-ös nemzetközi szintű bevezetése a vakok oktatásába, illetve a köztudatba lehetővé tette, hogy a látássérült személyek se legyenek analfabéták, és a pontírás segítségével megállhassák helyüket a világban.

 

A rendezvény házigazdája Dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatás vezetője volt, aki beszélt a szövetség Braille-íráshoz kapcsolódó szolgáltatásairól, kiadványairól, és megnyitotta a magyar Braille-írás történetikiállítást.

 

A programon számos érdekes előadást hallgathattak a résztvevők:

Dr. Gombás Judit az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanszékvezetője értekezett a Braille-írás mai szerepéről, a Braille kultúra fontosságáról, megőrzéséről, és a jövőbeni lehetőségekről.

Somorjai Ágnes, a Vakok Iskolája főigazgatója beszélt arról, hogy a magyarországi vakok oktatása is 200 éves múltra tekint vissza , és megosztotta hallgatóságával a Braille-íráshoz kapcsolódó élményeit, és a vakok oktatásában szerzett tapasztalatairól is.

Berta Edina a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Egyesületének alelnöke, és az MVGYOSZ munkatársa előadást tartott a Braille kotta szerkesztésről, és arról, hogy az ez iránt érdeklődő vak személyek számára mennyire fontos a mai napig, hogy ne csak hallás után tanulhassanak zenét, de írásban is láthassák, átláthassák azt a zeneművet, amit el szeretnének játszani.

Királyhídi Dorottya, a Siketvakok Országos Egyesületének vezetője elmondta, hogy azon személyeknek, akik részben, vagy egészen látásukat és hallásukat is elveszítették, az egyetlen lehetőség a kommunikációra, és az információszerzésre a Braille-írás, akár analóg, akár digitális formában. Rátért arra is, hogy szorgalmazza az egyesület a segédeszköz-támogatás reformját, mely szerint amellett, hogy a hallókészülékek bizonyos típusai közgyógyellátási keretből beszerezhetők azoknak, akiknek szükségük van rá, a Braille kijelzők is tartozzanak ezek közé a segédeszközök közé.

A Magyar Braille-írástörténeti kiállításon különféle ehhez az írásrendszerhez kapcsolódó eszközöket ismerhetett meg az érdeklődő, illetve beleolvashatott régi Braille-írással készült könyvekbe, újságokba.

A tárlat legrégebbi darabja egy 1818-ban készült Braille könyv volt Kisfaludi Károly: Tatárok Magyarországban című elbeszélő költeménye.

 

Az előadások között vak szerzők adták elő verseiket.

 

Zárszóként Dr. Nagyné Berke Mónika elmondta, hogy országos, illetve világszinten számos rendezvény kerül megtartásra ezévben a Braille-írás bicentenáriuma alkalmából.

 

Tolna Vármegyében Egyesületünk is szervez programsorozatot a Braille emlékévében “Pont 200!”-Kétszáz éves a Braille-írás címmel.

 

img_6424.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6422.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6421.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6420.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6419.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6418.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6417.jpg
___Kép_nagyítása___

img_6416.jpg
___Kép_nagyítása___