Aktuális | ||
|
Vakok és
Gyengénlátók 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 4. |
|
|
200 éves a Braille-írás “Hat pontról hat pontban” 200 éves a Braille-írás
2025. január 7-én tartotta a Braille-írás bicentenáriumi rendezvénysorozatának első eseményét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Budapesten, a Szövetség székházában.
A rendezvényen a tagegyesületek tagjai, munkatársai, érdeklődők, pedagógusok voltak jelen. Az eseményt Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára nyitotta meg. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a Fogyatékosságügyi Államtitkárság 2024. szeptemberi létrejöttével a fogyatékkal élő személyek érdekvédelme állami szinten valósul meg. Kitért arra is, hogy a Braille-írás 1825-ös nemzetközi szintű bevezetése a vakok oktatásába, illetve a köztudatba lehetővé tette, hogy a látássérült személyek se legyenek analfabéták, és a pontírás segítségével megállhassák helyüket a világban.
A rendezvény házigazdája Dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatás vezetője volt, aki beszélt a szövetség Braille-íráshoz kapcsolódó szolgáltatásairól, kiadványairól, és megnyitotta a magyar Braille-írás történetikiállítást.
A programon számos érdekes előadást hallgathattak a résztvevők: Dr. Gombás Judit az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanszékvezetője értekezett a Braille-írás mai szerepéről, a Braille kultúra fontosságáról, megőrzéséről, és a jövőbeni lehetőségekről. Somorjai Ágnes, a Vakok Iskolája főigazgatója beszélt arról, hogy a magyarországi vakok oktatása is 200 éves múltra tekint vissza , és megosztotta hallgatóságával a Braille-íráshoz kapcsolódó élményeit, és a vakok oktatásában szerzett tapasztalatairól is. Berta Edina a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Egyesületének alelnöke, és az MVGYOSZ munkatársa előadást tartott a Braille kotta szerkesztésről, és arról, hogy az ez iránt érdeklődő vak személyek számára mennyire fontos a mai napig, hogy ne csak hallás után tanulhassanak zenét, de írásban is láthassák, átláthassák azt a zeneművet, amit el szeretnének játszani. Királyhídi Dorottya, a Siketvakok Országos Egyesületének vezetője elmondta, hogy azon személyeknek, akik részben, vagy egészen látásukat és hallásukat is elveszítették, az egyetlen lehetőség a kommunikációra, és az információszerzésre a Braille-írás, akár analóg, akár digitális formában. Rátért arra is, hogy szorgalmazza az egyesület a segédeszköz-támogatás reformját, mely szerint amellett, hogy a hallókészülékek bizonyos típusai közgyógyellátási keretből beszerezhetők azoknak, akiknek szükségük van rá, a Braille kijelzők is tartozzanak ezek közé a segédeszközök közé. A Magyar Braille-írástörténeti kiállításon különféle ehhez az írásrendszerhez kapcsolódó eszközöket ismerhetett meg az érdeklődő, illetve beleolvashatott régi Braille-írással készült könyvekbe, újságokba. A tárlat legrégebbi darabja egy 1818-ban készült Braille könyv volt Kisfaludi Károly: Tatárok Magyarországban című elbeszélő költeménye.
Az előadások között vak szerzők adták elő verseiket.
Zárszóként Dr. Nagyné Berke Mónika elmondta, hogy országos, illetve világszinten számos rendezvény kerül megtartásra ezévben a Braille-írás bicentenáriuma alkalmából.
Tolna Vármegyében Egyesületünk is szervez programsorozatot a Braille emlékévében “Pont 200!”-Kétszáz éves a Braille-írás címmel.
| |
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
![]() ___Kép_nagyítása___ |
||
|
||
|